Fél év

Ha naptár szerint nézzük, holnap lesz hat hónapja és egy hete hogy lezajlott az első műtét. Kicsit késtem ezzel a bejegyzéssel..de igazából nem is készültem ilyen összefoglalóra. Viszont úgy érzem, ez mégis egy kisebb mérföldkő amit talán érdemes megénekelnem, hogy honnan indultam, hol tartok most...és talán merre szeretnék haladni.

A 'honnan indultam?' kérdésre sem egyszerű már választ adni. Vehetném alapnak a műtét előtti állapotom illetve közvetlen a műtét utánit is. Maradjunk annyiban, hogy előtte sem voltam túl aktív...de ami utána következett az eléggé megdöbbentő volt. Csodálatos mobiltelefonomnak hála - ami ugye nagyon ügyesen figyeli az általam megtett lépéseket - tudom most bemutatni miként is alakult az én aktivitásom az elmúlt fél évben. Egy pici gond van vele, hogy ugye csak akkor mér...ha nálam van a telefon...tehát pl. a kórház folyosóján rótt óriási köreimet nem rögzítette vagy amikor már itthon a nappaliban vagy az udvaron köröztem. 

Így kecskéztem augusztusban

A fenti képen látható, hogy a hónap egyik napja mindig ki van jelölve...az lenne ebben az esetben a 29.-i 361 darab lépésem. Azért voltam aznap ennyire 'hiperaktív' a többi naphoz képest, mert akkor tértem haza a kórházból. A napi átlag 77 lépést többszörösen túlszárnyaltam aznap. (Érdemes az átlag lépésszámot nézni mindig) Egy pillanatra mindenki gondolja át mennyi is az a 77 lépés kb. távolságban. 'Romos' állapotban kb. az én egyetlen lépésem olyan max. 40-50 centiméter volt. Ezt a mostani, már tempósnak nevezhető 74-80 közötti lépéshosszomból tippelem. Gyors számolással könnyen kiderül, hogy napi kevesebb mint 40 méter volt a táv augusztusban. Alább látható a szeptemberi aktivitásom. Ebben a hónapban főképp azokon a napokon sétáltam többet (telefonnal a zsebemben) amikor kontrollra voltam hivatalos. Valamint szeptember vége felé már azért többet sétálgattam az udvaron is, igaz telefon nélkül. Tehát nem annyira gyászos a kép mint amit a számok mutatnak.

Kozmikus mértékű fejlődés augusztushoz képest

Talán októbert nevezhetjük az első igazán 'aktív' hónapomnak. Kinyílt előttem a világ, hiszen ekkor próbálkoztam meg ismét a vezetéssel. Azért még óvatos duhajnak számítottam, de számomra maga volt a mennyország, hogy végre nem csak a házat kellett bámulnom.Ahogy a lenti képen is látszik...ismét jelentős növekedés történt az átlag lépések számában.

A határ a csillagos ég...gondoltam ekkor

Novemberben pedig újabb lépést tettem a normál élet felé, ugyanis ekkor már az irodába is bemerészkedtem dolgozni, illetve egy hétig Frankfurtban voltam céges úton, ahol szintén sétálva közlekedtünk, mert a hotel elég közel volt az irodához. A július előtti adataimat elnézve ez a hónap már hasonlított egy átlag hónapomhoz. Utólag belegondolva ez elég kiábrándító. Később leírom miért.

Ebben már nemzetközi lépések is vannak amik duplán számítanak

Decemberben már jókora motivációt jelentett, hogy túlszárnyaljam az előző hónapot. Ekkor 1-1 rosszabb naptól eltekintve már tényleg majdnem 100%-osnak éreztem magam. Valamint kezdett egyre jobban szórakoztatni és feltölteni a napi 'programozott' sétám. Sajnos, itt még nem fedeztem fel a telefon azon funkcióját, hogy 'edzésként' is mérhetem a gyaloglást, ami azt jelenti hogy nem csak a lépések számát mutatja, hanem méri az időt...lépéshosszt, tempót km-enként...stb. Ezért ekkor még csak 'ömlesztve' voltak információk. Január elején történt a megvilágosodás, amikor már 'edzést' indítva méregettem.

A célt elértem...átlag lépés növelve.

És akkor dobpergés...konfettieső, jöjjön a január. Megvilágosodásomnak köszönhetően most már olyan adattal is tudok szolgálni, hogy hány km-t tettem meg csak és kizárólag testmozgásnak szánt sétával. Tehát amikor nem a boltba, dolgozni, látogatóba...napi teendőket intézve mentem és csak helyváltoztatásra használtam a lábaimat.

Ez így már nem is olyan rossz

A fenti számokat látva, úgy döntöttem, hogy a célom az lesz, hogy ettől lentebb nem adom a havi mozgást. A telefon szerint napi 10 ezer lépés a cél. A képen az látszik, hogy még így sem érem el ezt. Ez most így eléggé hervasztóan hangzik. De! Vannak olyan napjaim amikor az 'edzés' sétákat leszámítva nem megyek nagyon sehova. És kicsit más 7-8 ezer lépést megtenni tempósan, mint mondjuk nővéremékkel és a gyerekükkel sétálva vagy a bevásárlóközpontot járva 1-2 órán keresztül sétálgatni. Számomra meglepő volt, de egy délelőtti bevásárlás során is (2-3 nagyobb üzletet beleértve) simán elsétálgat az ember akár 2-3 km-t is. Ami merőben más tud lenni mint ha ugyanezt a három km-t tempósan, megállás nélkül teszi meg az ember. Ezért is vagyok és lennék is elégedett a jövőben hasonló számokkal.

Ami a tempót illeti...álljon itt egy kép az első, hivatalosan mért januári (jan.5.) sétámról. Szorosan alatta pedig egy január 31.-i. Ahogy mondani szokták: a számok magukért beszélnek. Nem fényezni szeretném magam, de erre most büszke vagyok. A két alkalom közel azonos táv - január 5. : 3.08 km, január 31. pedig: 3.01 km.

A végére pedig már csak az összesített távolságom maradt januárra, csak az edzésféle sétákat ideértve. Hálát adok a technikának, hogy követhetem a fejlődésem. Ez is segít fenntartani a motivációt, hogy ne álljak le és menjek akkor is amikor régebben nemet mondtam volna...(meleg van...hideg van...sötét van...stb.)

 

Az interneten sok-sok cikkben megírták már a séta áldásos hatásait. Én csak a saját tapasztalataimra tudok hagyatkozni, orvosi és egészségügyi szempontból nem tudok mit mondani. Viszont érzem, hogy energikusabb vagyok, kikapcsol, stresszoldó és a kedvem is nagyon jó lesz tőle. Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy szánjon rá..akár csak napi 30 percet...mert megéri. Hosszú távon meg főleg. És lehet az idősebb kori énem majd megköszöni ezt.

Majdnem elfelejtettem, hogy miért volt kiábrándító utólag a novemberi teljesítményem, illetve, hogy majd' megegyezett a korábbi átlag aktivitásommal. Mert most visszagondolva 4600 lépés....már szinte semmi. Manapság, kis túlzással egy sétával nagyobb távot teszek meg fél óra alatt mint anno egy nap alatt mindent beleértve....összesen.